Az egész “régóta kapitalista” világban van egy általánosan elterjedt pénzügyi ajánlás, ami magánemberek, családok és cégek számára egyaránt érvényes: a nettó bevétel tíz százalékát célszerű tartalékalap képzésére félrerakni. Nálunk ez még forradalmi ötletnek számít - pedig ez a piciny tíz százalék jelenti a különbséget a stabil gazdagság és a küszködés közt.

Ez a tíz százalékkal kapcsolatban két probléma szokott felmerülni: egyrészt, hogy túl sok, másrészt, hogy túl kevés. Érdekes módon ez a két probléma egyszerre szokott felmerülni…

Nézzük sorjában: a tíz százalékról egyrészt az a vélemény, hogy túl sok. Mindig azt hallom: Ne haragudj András, de éppen hogy küszködve fenntartja magát családunk, cégünk, és te most azt akarod, hogy a bevétel (még csak nem is a nettó fennmaradó bevétel!) tíz százalékát félrerakjuk! Éhen halunk! Tönkremegyünk!

No akkor gondolkodjunk! Tegyük fel, hogy a család jövedelme valami folytán hirtelen stabilan tíz százalékkal megugrik. Azzal állít ilyenkor haza, hogy: Na asszony lecseréljük a Skodát Volvóra, mert tíz százalékkal többet hozok haza havonta! - Nem hinném. Őszintén szólva, egy tíz százalékos jövedelem többletet igazából észre sem fog venni a család - észrevétlenül fog elszivárogni. Általános vélekedés szerint kb. 30-50% bevétel emelkedés az, ami feltűnik. És ez igaz cégek esetében is. Ugyan így, bármilyen hihetetlenül hangzik is, ha a bevételek tíz százalékát elkülönítik egy tartalék alapba a család vagy cég, ezt nem is fogja észrevenni. Ezt érdekes módon senki sem szokta elhinni - ellentétben azt mindenki elhiszi, hogy a tíz százalékos bevétel növekedés észrevétlen marad. Tessék kipróbálni! Eddig még senki sem reklamált, aki megfogadta ezt a tanácsot és még egyetlen ügyfelemtől sem kaptam éhhalál miatt temetési meghívó…

A másik probléma a tíz százalékkal, hogy az általános vélekedés szerint kevés: Ugyan András, olyan kevés a jövedelmünk! Ha még félre is raknánk ezt a tíz százalékot, mire is mennénk vele… Kevés lesz az! Valóban, ha csak úgy belerakjuk a bankba - ami nagy valószínűség szerint az infláció körüli kamatot ad - akkor sokra nem megyünk. Csakhogy itt most hosszútávra tartalékolunk és ilyenkor bátran választhatunk olyan konstrukciót ami hosszútávra jelent stabil és biztonságos befektetési programot - meglehetősen magas reálhozammal.

Nézzünk egy reális példát! Vegyünk egy alsó középosztálybeli családot havi 250.000 Ft havi bevétellel. Rakjunk félre ebből a tíz százalékot, azaz évi 300.000Ft-ot. Mit lehet ebből kihozni? Nem részletezem, akit komolyan érdekel annak majd személyesen elmondom, csak a végét írom le: 20év alatt 23,5millió; 30 év alatt 78millió, 40 év alatt 250millió. Szerintem ennyiből már igazán telhet kellemes nyugdíjas évekre… De ha reálisan tekintjük, és menetközben a nagyobb célokra kiveszünk is, akkor is, ha kb. 25 éves korban elkezdünk egy ilyen programot, akkor is finanszírozható a gyerekeknek az egyetemi évek (igen magas szinten), és egy-egy kezdő lakás nekik és még mindig marad egy kb. 30millió a kellemes nyugdíjas évekre.

És akkor még nem is szóltam arról, hogy egy ilyen családi vagy céges alap micsoda nyugalmat és biztonságot adhat! Nehéz egy életet úgy végigélni, hogy egy-két komoly anyagi válság ne essen meg: munkahelyváltás, céges csőd, stb. Ha jó helyen van a tartalékalap, és jól van menedzselve, akkor az ilyen átmeneti válságok jól kezelhetők.

Járt mostanában Párizsban, Rómában, vagy bármelyik nagy nemzetközi turistacentrumban? Milyen korosztályból voltak az amerikai, meg a japán turistacsoportok? Nemde tipikusan a friss nyugdíjas korosztályból? És a magyar friss nyugdíjasok miért nem kószálnak tömegesen New York utcáin és miért nem másszák a Fudijamát? Lehet, hogy azért mert amit itt elmondtam, azt Japánban meg Amerikában már kamaszkorukban elmondták a helybélieknek az apjuk a konyhaasztal mellett? Nálunk ez a szocializmusban megőszült nemzedék nyilván nem mondhatta el ezt a mai fiataloknak és középkorúaknak - ezért most elmondtam, jobb híján, én.

Miben különbözik Magyarország az USA-tól? Az USA-ban a családok 65-70%-a rendelkezik hosszútávú értékpapír alapú megtakarításokkal. Nálunk ez az arány kb. 1%. És Ön kedves olvasó melyik részhez tartozik a 99%-hoz vagy az 1%-hoz? Esetleg nem kellene erről elbeszélgetnünk? Kérjen időpontot!