A Nyugdíj összegének megállapítása 2006-ban
A nyugdíjjogosultság feltételei nem változtak. A nyugdíj összege is változatlanul az elismert szolgálati időhöz tartozó mértéktől és a figyelembe vehető havi nettó átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi teljes nyugdíj számításakor a teljes 40 éves szolgálati viszony esetén a havi átlagkereset 80%-a kerül beszámításra, viszont a skála alapján már 20 év szolgálati idővel is el lehet menni öregségi nyugdíjba a korhatár megléte esetén az átlagkereset 53%-ának beszámítása mellett. Egy évvel korábbi nyugdíjba menetel esetén tehát csak a nyugdíj 1,5-2 százalékáról kell lemondani.
A havi nettó átlagkeresetet az 1988. 01. 01-től a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző napig elért (legkésőbb 2006. december 28-ig) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerinti nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – bruttó jövedelemhez igazodva számítják ki.
1988. 01. 01-től 1996. 12. 31-ig csak a főfoglalkozás keretében kapott bruttó jövedelmet veszik figyelembe az egyéni járulékfizetés felső határáig. 1997. 01. 01-től már a felső határig minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem számít.
Az átlagszámítási idő minden évének bruttó jövedelmét az akkor érvényes adójogszabály alapján nettósítják, majd bizonyos évek nettó jövedelmét valorizációs szorzóval felszorozzák.
Ha a kapott nettó átlagkereset 174 000 Ft vagy ennél kevesebb, akkor ez az összeg a nyugdíj alapja.
Például: ha a havi nettó átlagkereset 174 000 Ft, az elismert szolgálati idő 38 év, amely után a mérték 77%, akkor a nyugdíj 174 000 Ft x 0,77 = 133 980 Ft.
Ha a havi nettó átlagkereset 174 000 Ft-nál több, akkor az alábbi sávos elvonással (degresszálással) állapítják meg a nyugdíjalapot:
174 001 – 198 000 Ft közötti átlagkereset 90%-a
198 001 – 223 000 Ft közötti átlagkereset 80%-a
223 001 – 248 000 Ft közötti átlagkereset 70%-a
248 001 – 273 000 Ft közötti átlagkereset 60%-a
273 001 – 298 000 Ft közötti átlagkereset 50%-a
298 001 – 349 000 Ft közötti átlagkereset 40%-a
349 000 Ft feletti átlagkereset 30%-a
Például: ha a havi nettó átlagkereset 240 000 Ft, akkor a degresszálást alkalmazva:
174 000 Ft 174 000 Ft
174 001 – 198 000 Ft közötti rész (24 000 Ft) 90%-a 21 600 Ft
198 001 – 223 000 Ft közötti rész (25 000 Ft) 80%-a 20 000 Ft
223 001 – 240 000 Ft közötti rész ( 7 000 Ft) 70%-a 4 900 Ft
220 500 Ft
azaz 220 500 Ft a nyugdíj alapjául szolgáló nettó átlagkereset.
38 év szolgálati idő esetén tehát 220 500 Ft x 0,77 = 169 785 Ft a nyugdíj
összege
Minimálbérrel bejelentett dolgozó esetében ez csak 39712 Ft közel 40 év után !!!!
Gondolkodott már azon, hogy Ön miből fog megélni nyugdíjas korában ?
Míg külföldön egy jól kereső diplomás átlagos havi jövedelme 4000 euró (egymillió forint), a magyar kollégája jelenleg ennek a negyedét sem kapja. Ha az ő bérszínvonala is az EU szintjére emelkedik, de a nyugdíját nem ennek alapján, hanem a múltbéli értékek figyelembevételével állapítják meg – az eredmény soha nem látott életszínvonal esés.
A ma aktív kereső tevékenységet folytató generációkba tartozók túlnyomó többsége 15-20 év múlva fog nyugdíjba menni, ami egyszerre okoz problémát (a munkaerő kiesése miatt) a társadalomnak, s egyben maguknak az érintetteknek, hiszen ha a mai nyugdíjrenszer nem változik, tömegeknek lesz megélhetési problémája aktív életszakaszának befejezése után.
De már ma sem a nyugat-Európára jellemző demográfiai problémák, hanem a járulékfizetők által befizetett alacsony összegek jelentik a legnagyobb fenyegetést a magyar nyugdíjrendszerre nézve. A ma minimálbérre vagy annál is kevesebbre bejelentett polgárok majdani nyugdíja éhhalálhoz vezetne, ha a későbbi kormányok magukra hagynák őket. Bár ez nem valószínű, nekünk viszont érdemes lenne a dolgot a kezünkbe venni, ahelyett, hogy az állam szoknyájába kapaszkodnánk! Ha viszont a nyugdíjjárulékok nemzeti gazdasági érdekekből kifolyólag nem nőhetnek többé és több nyugdíjast kell hosszabb ideig eltartani, valahonnan pénzre van szükség. De honnan?
„Majdcsak lesz valahogy!” – mondják sajnos a politikusok is. A szemléletváltás baljós előhírnöke, hogy egyre többször „állami nyugdíjkiegészítésről” vagy „hozzájárulásról” beszélnek már „nyugdíj” helyett. Vagyis valószínűleg radikálisan nem fog történni semmi.
Annyi nyugdíjat fognak kiosztani, amennyit lehet. A többi részt mindenki oldja meg saját maga.
Aki csak a társadalom gondoskodására hagyatkozik és nem gondoskodik saját magáról – nem sok jóra számíthat.
Ha valaki nyugdíjba megy, láthatjuk, hogy nyugdíja révén komoly hiányok lépnek fel ahhoz, hogy a megszokott életszínvonalát fenntarthassa.
Mi lehet a megoldás? Egy olyan stratégia felállítása, mely a legkorszerűbb és leghatásosabb pénzügyi megoldásokra támaszkodik.
Minél több év áll a nyugdíjig rendelkezésre, annál alacsonyabb megterhelésre kell számítani. 15-20 évet feltételezve már a meglepően alacsony éves összegekkel érhető el az élethossziglan tartó privát nyugdíj.
15-20-30 éves futamidőt és legalább 10%-os (a költségek és az infláció feletti) átlaghozamot feltételezve, ami egy részvényalaptól hosszú távon elvárható, évi 120.000-360.000 ezer Ft befektetésével könnyen megteremthetjük privát nyugdíjalapunkat. Ebből adókedvezmény formájában 24.000 - 72.000 Ft-ot az állam „vállal” (mégiscsak tesz valamit). Évente tehát csak 96.000 - 288.000 Ft-ot kell önerőből megteremteni.
Tegyük meg a szükséges lépéseket időben és használjuk ki a pénzünk hozamait, valamint minden elérhető állami kedvezményt!
Ebben tudok én a segítségére lenni!
Beszéljünk meg egy köteten személyes találkozót! Elérhetőségem
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
